Június - 2017
H K S C P S V
  01 02 03 04
05 06 07 08 09 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 24 25
26 27 28 29 30  

Hallgatói mobilitás

A 2015/16 és a 2016/17-es tanévek hallgatói mobilitása.

Karunkon az idegen nyelvű programok megszervezése mellett a másik jelentős kihívást a nemzetköziesedésben a magyar nyelvű képzésben résztvevő hallgatók külföldi részképzésbe való bekapcsolódásának előmozdítása jelenti. A teljes nappali tagozatos létszámra vetítve ugyan a mobilitás éves szinten ma még csak 5 százalék körüli, ám ha az egyetemi stratégiában megfogalmazott célok teljesülnek, ez az érték középtávon várhatóan megduplázódik. Az alábbiakban az elmúlt három tanév mobilitási adatai kerülnek összehasonlításra.

A KTK hallgatóinak mobilitása

Tanév

Partneregyetemekhez

Nem partner egyetemekhez

Összesen

2008/2009

44

52

96

2009/2010

38

23

61

2010/2011

40

25

65

A KTK-ra érkező diákok mobilitás

Tanév

Partneregyetemektől

Nem partner egyetemektől

Összesen

2008/2009

40

41

81

2009/2010

104

36

140

2010/2011

105

33

138

A táblázatokból egyértelműen kiolvasható, hogy a többciklusú Bologna-rendszerre való áttéréssel a magyar hallgatók kiutazási aktivitása jelentős mértékben, mintegy harmadával csökkent a bázisnak tekintett 2008/2009 évhez képest. A korábbi gyakorlat az volt, hogy a Karra beiratkozott hallgatók felsőbb éveikben, azaz negyed- vagy ötödévesen választották a külföldi egyetemeken való részképzést. A kétciklusú képzésben azonban ez a lehetőség megszűnt, így gyakorlatilag már vagy bachelor szinten kénytelen eldönteni a hallgató, hogy másod, vagy harmadévesen külföldön kíván-e tanulni, vagy a mesterképzés második évében (vagyis a mesterszintű diplomamunka elkészítésének esztendejében) kénytelen így tenni. Reményre ad ugyanakkor okot, hogy a legfrissebb adatok szerint a 2011/2010-es tanévre már újra 100 feletti érdeklődő volt.

Előzőekkel teljesen ellentétes irányú mozgás volt megfigyelhető a KTK-ra érkezők hallgatók viszonylatában, ahol egy jelentős, mintegy 75 százalékos növekedés volt kimutatható. A növekedés elsősorban a növekvő partnerszámnak tudható be. A kari autonómia növelése ugyanis egyebek mellett azt is jelentette, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben, mostanra a partnerekkel való kapcsolattartást nem az egyetem központi szervezetei, hanem az egyes karok végzik. Jelenleg a KTK-nak több mint 70 saját partnere van.

Sajátos kép rajzolódik ki akkor, ha az egyes évek kimenő és bejövő hallgatói a szerint kerülnek osztályozásra, hogy a KTK-val szerződéses viszonyban álló partneregyetem viszonylatában történik a mobilitás vagy sem. A 2008/2009-es tanévben a kimenő hallgatók több mint fele olyan partnerintézményt részesített előnyben, amivel nem a KTK-nak volt szerződéses kapcsolata. Ez az arány a 2010/2011-es tanévre jelentősen javult: a KTK hallgatóinak majdnem kétharmada utazott olyan felsőoktatási intézménybe, amivel a KTK állt kapcsolatban.

A jövőben tehát kettős kihívás előtt áll a KTK. Egyfelől növelni kell a kiutazó hallgatók számát, amiben szerepe lehet magának az ösztöndíjra jogosító kari kvóták növelésének is. Másfelől pedig olyan partner-portfolió kialakítására van szükség, ami valóban fel is kelti a kiutazni vágyó diákok érdeklődését. Ennek része kell, legyen a minél pontosabb tárgyi ekvivalencia megtalálása is, amit jelenleg a mobilitási tanácsadói rendszer, illetve a kettős és többes diplomák kialakítása is szolgálnak.

Utolsó frissítés: 2017.05.25.