Október - 2017
H K S C P S V
  01
02 03 04 05 06 07 08
09 10 11 12 13 14 15
16 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31  

Gazdaságmatematikai elemző közgazdász szak


Szakfelelős:
Zalai Ernő
Tanszékvezető, egyetemi tanár


Szakfelelős:
Rapcsák Tamás
Tanszékvezető, egyetemi tanár

 

Az oklevélben megnevezett szakképzettség:

Okleveles közgazdász gazdaságmatematika szakon

 

A szakirányú képzésben való részvétel feltételei: Középiskolai érettségi, sikeres felvételi vizsga (közvetlenül a szakra történik).

Képzési idő: 10 félév.

 

A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

A képzés három részből áll: matematikai alapozó és szakképzés, közgazdasági alapozó és szakképzés, továbbá a szakiránytól függő speciális matematikai közgazdasági, pénzügyi-matematikai, illetve operációkutatási területek.

Az alapozó képzés az első két tanévre terjed ki, a harmadik, negyedik és ötödik év általános képzést (kisebb súllyal), szakképzést és speciális szakirányú képzést tartalmaz.

Az arányok (a teljes 10 féléves képzésre vetítve)

Matematikai alapozó képzés

29 idősáv

21%

Közgazdasági alapozó képzés

27 idősáv

20%

Általános képzés

18 idősáv

14%

Matematikai szakképzés

18 idősáv

14%

Közgazdasági szakképzés

12 idősáv

9%

Szakirányú specializáció

30 idősáv

22%

 

Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek számonkérésének alapvető módja a kollokvium (vizsga), illetve a gyakorlati jegy. Az olyan tárgyakból, ahol gyakorlat is van, a gyakorlatok látogatása kötelező, és a félév végén a hallgató gyakorlati jegyet kap. A gyakorlati jegy megszerzéséhez a hallgató a minimálisan negyedévenkénti számonkérési periódusban írásbeli dolgozatot (zárthelyi) készít. A gyakorlati jegy alapja az írásbeli dolgozat, kiegészítve az órai szerepléssel illetve a gyakorlatot vezető tanár által megszabott egyéb feltételekkel. Amennyiben a tárgyból nincs gyakorlat, úgy a vizsga szóbeli. Ennek megfelelően az írásbeli vizsgáztatás feltétele a gyakorlatok tartása. Ha valamely tárgy oktatása előadás és gyakorlat formájában történik, úgy megengedett, hogy az írásbeli vizsga eredménye kiterjedjen a teljes tárgyra.

A kétéves alapozó képzést közgazdasági és módszertani szigorlat zárja. A szakon a szigorlatok szóbeli és írásbeli részből állnak.

 

Szigorlati tárgyak felsorolása

Módszertani szigorlat (tárgyai: Analízis, Algebra, Valószínűség-számítás, Statisztika)

Közgazdaságtani szigorlat (tárgyai: Mikroökonómia, Makroökonómia, Piacszerkezetek)

 

A szakdolgozat követelményei

A diplomamunka tartalmazhat a szakon oktatott és a hallgató által elsajátított közgazdasági és módszertani ismeretekre támaszkodó alkalmazás bemutatását, újszerű módszertani, vagy közgazdasági elmélet feldolgozását, ismertetését, ismert elméletek kritikai bemutatását. A diploma megítélése szempontjából alapvető jelentőséggel bír a hallgató ismereteinek alapossága és kiterjedtsége. A diplomamunka témáját a hallgató szakirányát gondozó tanszékek adják.

 

Záróvizsga

A záróvizsga a képzés jellegének megfelelően három részből áll: matematika, közgazdaságtan, illetve szakirányi ismeretek. A vizsga szóbeli. A záróvizsga bizottság előtt történik. A záróvizsgán a hallgató szakterületenként egy-egy jegyet kap. A záróvizsga végeredményében a három szakterület egyenlő súllyal szerepel, de bármely területen elért elégtelen eredmény automatikusan elégtelent eredményez. A záróvizsga végeredményébe 1 súllyal be kell számolni a szigorlatok átlagát.

Utolsó frissítés: 2016.07.28.