December - 2017
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
11 12 13 14 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Felsőoktatási, kutatási-fejlesztési és innovációs intézmények vezetése szakirányú továbbképzés

Jelentkezési lap

Jelentkezési határidő:

Nyilvántartásba vétel alatt!




Szakfelelős:  Kováts Gergely

A szakirányú továbbképzés célja, leírása

 

 

A képzés célja

A szakirányú továbbképzés célja olyan vezetők képzése, akik a felsőoktatási, illetve a tudományos intézményrendszer hazai és nemzetközi fejlődési trendjeihez igazodva képesek szervezeti és ágazati szintű vezetői szerepek betöltésére, és rendelkeznek az ehhez szükséges tudással és képességekkel.

A képzés alapításának indoka

A képzés alapításának számos indoka van:

·         Jelenleg nincsen a felsőoktatási és kutatóintézeti vezetők számára szervezeti és gyakorlati orientációjú, alapvetően menedzsment profilú képzés.

·         A felsőoktatási intézmények akadémiai vezetői között jelentős fiatalodás várható az idősebb generáció kiöregedésével, különösen azoknál a diszciplínánknál, ahol a 40-50-es generáció hiányzik.

·         A felsőoktatás adminisztrációjába sok új ember került az újonnan kinevezett kancellárok miatt. Maguknak a kancellároknak sincs átfogó képzésük. 

A képzés célcsoportja

A képzés célcsoportját elsősorban a felsőoktatási intézmények, illetve kutatóintézetek stratégiai, oktatási, kutatásfejlesztési és innovációs, minőségbiztosítási és szervezési, jogi és adminisztratív, gazdasági, műszaki, HR, informatikai, illetve hallgatói szolgáltatásokért, külső kapcsolatokért, marketingért, nemzetközi ügyekért stb. felelős vezetői, illetve vezetőaspiránsai jelentik. A célcsoport magában foglalja a rektorokat, rektorhelyetteseket, kancellárokat, kancellárhelyetteseket, főtitkárokat, dékánokat, dékánhelyetteseket, a külső és belső tanácsadói testületek tagjait, a rektori megbízottakat, illetve a rektori kabinetirodák munkatársait, a funkcionális igazgatóságok és irodák vezetői pozícióban lévő munkatársait, a programigazgatókat, tanszékvezetőket és tanszékvezető-helyetteseket, a kutatóintézményi hálózatban dolgozó vezetőket (vagy e pozíciók bármelyikére pályázókat). Emellett a felsőoktatási és tudományos intézményrendszer ágazati irányításában (EMMI) és a köztes szervezetekben (MAB, MRK, HÖOK stb.) dolgozók, illetve a felsőoktatás intézmények menedzsmentje iránt általában érdeklődők (pl. felsőoktatásban érdekelt vezetési tanácsadók, informatikai cégek, újságírók) számára is kínálunk ismereteket.

A megcélzott populáció létszáma országosan körülbelül 4000-5000 fő.

A képzés alapvetően post-experience jellegű képzés, azaz képzésünk elsősorban olyanoknak szól, akik a felsőoktatásban vagy az akadémiai szférában legalább kétéves munkavállalói tapasztalattal rendelkeznek.

Célszám: 25-50 fő / év

 A képzés általános adatai

A szakirányú továbbképzés megnevezése: Felsőoktatási, kutatási-fejlesztési- és innovációs intézmények vezetése szakirányú továbbképzés (Management of Higher Education and R&D&I Institutions)

A szakképzettség oklevélben megjelenő megnevezése: Felsőoktatási, kutatási-fejlesztési- és innovációs intézményi menedzser (Manager of Higher Education and R&D&I Institutions)

A szakirányú továbbképzés képzési területe: gazdaságtudományok

A felvétel feltétele: A képzésben bármely képzési területen legalább alapképzésben megszerzett oklevéllel rendelkezők vehetnek részt.

Képzési idő: 2 félév

A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

Képzés nyelve: magyar

Képzés munkarendje: levelező

 

 

A képzés finanszírozása

A képzés díja kb. 300-350 eFt/félév (pontosítandó az előzetes kalkulációk alapján). A díjat a munkáltató átvállalhatja.

Az egyes tantárgyak önállóan is felvehetők külön díj ellenében (a sikeres végzők elismerést kapnak, amely később beszámítható). Az egyes tantárgyak díja a kreditértékükkel megfelelően arányos (+adminisztratív költségek).

Az egyedileg felvett modulok a képzés alumni hallgatóinak olcsóbban adható.

Később extra (képzésen felüli) szolgáltatások fejlesztésén is érdemes gondolkodni (pl. támogató hálózat kialakítása).

Minőségbiztosítás, monitorozás

A képzési és tanulási folyamat része egy nyomon követő/monitoring folyamat, amely kilépő interjúból, utókövetésből, valamint egy kooperatív képzésfejlesztési eljárásból áll. Ezek célja a képzési folyamat utóértékelésre, a végzettek pályakövetése és a képzés fejlesztése.

A képzés ütemezése, lebonyolítása

      A képzést szorosan összehangoljuk a Közgazdálkodás és Közpolitika levelező mesterképzéssel. A szakirányú továbbképzés egyes tantárgyai megjelennek a Közgazdálkodás és Közpolitika levelező képzés választható tárgyai között. A Közgazdálkodás és Közpolitika levelező képzés egyes tárgyai beépülnek a szakirányú továbbképzés programjába, illetve abban elismertethetőek.

  •        A képzés kötelező és választható tantárgyakra épül. A választható tárgyakkal kapcsolatos mérethatékonysági probléma oly módon kezelhető, hogy

o   a képzésben szereplő tantárgyakat – szükség esetén – önállóan is meghirdetjük, amelyet külön (részképzés keretében) is fel lehet venni. Ezek elvégzéséről elismervény kapható, amelyek beszámíthatóak a képzésbe, azaz lehetőség van arra, hogy a képzést részleteiben végezze el valaki, és az elismervényeket oklevélre váltsa.

o   a szakirányú továbbképzés tárgyait felvehetőek a Közgazdálkodás és Közpolitika levelező mesterképzés hallgatói számára választható tárgyként.

  •        A képzés tematikája (tantárgyai) a képzési és kimeneti követelmények figyelembevételével rugalmas: az adott évben meghirdetett tantárgyak kiválasztása, tartalma során mérlegelni kell az adott évi képzésre felvett hallgatók igényeit, jellemzőit, az oktatók rendelkezésre állását, továbbá a felsőoktatás aktuális kihívásait, problémáit.
  •        A képzés alapvetően magyar nyelvű. A külföldi intézményekben dolgozók nem jelentik a képzés célcsoportját, mert a képzés idegen (angol) nyelvű meghirdetése sok magyar jelentkezőt zárhat ki, miközben a képzés vonzereje a külföldi jelentkezők körében nehezen felmérhető. A rugalmas és moduláris képzésszervezés lehetőséget ad arra, hogy egyes tantárgyakat időről-időre angolul is meghirdessünk.
  •       A képzés levelező munkarendű. A képzés a levelezős képzésekhez hasonló módon szerveződik: az órákra kéthetente péntek délután és szombaton kerül sor.
  •       Amennyiben megvalósítható, érdemes megfontolni a képzés első felének (a kötelező tárgyaknak) a koncentráltabb szervezését. Például a képzés kezdődhet egy 5 napos intenzív időszakkal, amelyre lehetőség szerint a nyári szünet alatt (pl. július elején, augusztus végén) kerül sor – ez jobban illeszkedik a felsőoktatásban dolgozók időbeosztásához .Ilyen módon az évközi választható tárgyak is jobban elférnek a tanévben.
  •        A képzés levelezős jellegéhez illeszkedően erősíteni kell a képzés „blended learning” jellegét (gazdag Moodle tartalom, interaktivitás).
  •          A képzés jellegét tekintve a frontális oktatás helyett előtérbe kell állítani az esettanulmányokat, projekteket, fejlesztési gyakorlatokat, páros fejlesztéseket és tanulópárokat (egymás coach-olása). A modulok az elméleti kérdések és megközelítések helyett egy-egy problémát állítanak a középpontba, és ezek kapcsán bontják ki az elméleti ismereteket, modelleket. Fontosnak tartjuk, hogy a felsőoktatási ágazat saját megoldásai mellett más ágazatok (így az üzleti szervezetek) tapasztalatai is megjelenjenek. A képzésben a korszerű pedagógiai módszereket érdemes alkalmazni/kipróbálni szemléltetés és gyakorlati megtapasztaltatás céljából (gamification, tréning jelleg, saját tapasztalatra építés, tükrözött osztályterem, problémaalapú tanulás stb.).
  •          A képzés során nem az az elsődleges cél, hogy mindent belső erőforrásból oldjunk meg, hanem az, hogy a célcsoport igényeinek megfelelő témákat és szakembereket kérjük fel. Cél, hogy több intézmény felsőoktatási és menedzsment szakembere is megjelenhessen a képzésben, annak érdekében, hogy minél gazdagabb intézményi gyakorlattal találkozhassanak a résztvevők. A képzésre nem a Corvinus képzéseként célszerű tekinteni, hanem olyan országos képzésként, amelynek a Corvinus a (fő) szervezője.

 

Értékelési és ellenőrzési módszerek

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 49. § (5) bekezdése szerint, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján, kreditátviteli eljárásban.

Mintatanterv

Felsőoktatási és K+F+I intézmények vezetése

TANTÁRGYAK


Kredit

Össz. Óra

FÉLÉVEK

Oktató

I.

II.

1. Alapozó tárgyak

18

 

 

 

 

1.1.

Felsőoktatási és k+f+i intézmények stratégiai menedzsmentje

 

9

27

27

 

belső

1.2.

Felsőoktatási és k+f+i intézmények gazdálkodása és finanszírozása

 

9

27

27

belső

2. Kötelező tárgyak

12

 

 

 

 

2.1

Költségvetési szervek gazdálkodása / Közpénzügyi menedzsment

 

6

18

18

belső

2.2

Emberi erőforrás menedzsment a közszférában

 

6

18

18

belső

3. Kötelezően választott tárgyak blokk (négyet kell választani)

24

 

 

 

 

3.1.

Oktatás- és tanulásmenedzsment 

 

6

18

18

belső

3.2

Kutatás- és innováció-menedzsment

 

6

18

18

külső

3.3.

Nemzetköziesedés a felsőoktatásban

 

6

18

18

belső

3.4

Felsőoktatási és K+F+I intézmények kormányzása és szervezése

 

6

18

 

18

belső

3.5.

Létesítménygazdálkodás és térszervezés

 

6

18

 

18

külső

3.6

Marketing a felsőoktatásban

 

6

18

18

belső

3.7

IT rendszerek a felsőoktatásban

 

6

18

 

18

belső

3.8

Tárgyalás-kommunikáció és konfliktuskezelés

 

6

18

18

belső

3.9

Önálló témafeldolgozás

 

6

18

18

belső

4. Szakdolgozat

6

 

 

 

 

4.1

Szakdolgozat, diplomakonzultáció

 

6

18

 

18

belső

 

ÓRASZÁM/KREDIT ÖSSZESEN

 

48

180

 

 

 

 

 

A korában szerzett ismeretek beszámítási rendje

A szakirányú továbbképzés keretében meghirdetett modulokat nem csak a szakirányú továbbképzés részeként, hanem önálló tantárgyakként is meg lehet hirdetni, amelyek részképzés keretében vehetőek fel. A részképzésre beiratkozott hallgatók a tárgyakat térítés ellenében hallgathatják. A sikeresen teljesített tárgyak elismertethetőek és beszámítóak a szakirányú továbbképzésben is, amennyiben a hallgató a szakirányú továbbképzés oklevelét is szeretné megszerezni, és arra később beiratkozik.

Esetlegesen megfontolandó más intézmények kurzusainak és egyes MOOC kurzusoknak az elfogadása is a szakirányú továbbképzés teljesítése során (a hatályos szabályzatoknak megfelelően).

Képzési és kimeneti követelmények

 

A szakirányú továbbképzés megnevezése:

Felsőoktatási, kutatási-fejlesztési és innovációs intézmények vezetése

A szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése:

Felsőoktatási, kutatási-fejlesztési- és innovációs intézményi menedzser

A szakirányú továbbképzés képzési területe:

Gazdaságtudományok

A felvétel feltételei:

Bármely képzési területen legalább alapképzésben (vagy korábban főiskolai képzésben) szerzett oklevél.

Legalább két éves gyakorlati tapasztalat.

 A képzési idő, félévekben meghatározva:

2 félév

A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma:

60 kredit

A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben

 A képzés során elsajátítandó kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik képesek

  •          a szervezeti erőforrások (humán, tárgyi és pénzügyi) hatékony és eredményes felhasználását biztosítani;

 

  •          részt venni felsőoktatási és k+f+i programok elemzésében, értékelésében és kidolgozásában;

 

  •          elemezni és értékelni a felsőoktatási és k+f+i szervezetek működését meghatározó környezeti tényezőket;

 

  •          hosszú, közép és rövid távú célok megfogalmazására, elemzésére, erre vonatkozó projektek tervezésére és irányítására, továbbá a célok és projektek megvalósulásának folyamatos nyomon követésére;

 

  •          elemezni, tervezni, irányítani a felsőoktatás és k+f+i szektorban működő szervezetek struktúráját és munkafolyamatait;

 

  •          a szervezeti változtatások hatékony és eredményes vezetésére,

 

  •          definiálni saját vezetői felfogásukat, értelmezésüket;

 

  •          a konfliktusokat eredményesen kezelni, hitelesen kommunikálni.

 

Megszerezhető ismeretek és tudáselemek

A képzés során megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik képesek

  •         reflexiós képesség;
  •        etikusság;
  •        másokért és a környezetért való felelősségérzet;
  •        kreativitás, innovativitás, rugalmasság a feladatok megoldása során;
  •        elemző és szintetizáló készség;
  •        problémafelismerő és -megoldó készség;
  •        másokkal való együttműködés, a csoportmunkában való részvétel;
  •        intuíció és módszeresség;
  •        érzelmi intelligencia;
  •        elkötelezettség és igény a minőségi munkára;
  •        az írásos és elektronikus közlés és multimédiás szemléltetés módszerei és technikái.

 

A képzés során megszerezhető szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben:

A képzést elvégzők olyan tudást szereznek meg, amely alkalmassá teszi őket a felsőoktatási intézmények, illetve K+F+I intézmények alsó, közép és felső vezetői pozícióinak ellátására, továbbá tervezési és fejlesztési feladatok elvégzésére és szakértői feladatok ellátására. Miközben a program általános, bármely szervezeti területen hasznosítható ismereteket kínál, közvetlenül is hozzájárul a következő munkakörök betöltéséhez:

  •         rektor, rektorhelyettes,
  •         kancellár, kancellárhelyettes,
  •         főtitkár,
  •         dékán, dékánhelyettes,
  •          funkcionális igazgatóság és iroda vezetője a stratégiai, oktatási, kutatásfejlesztési és innovációs, minőségbiztosítási és szervezési, jogi és adminisztratív, gazdasági, műszaki, HR, informatikai, illetve hallgatói szolgáltatásokért, külső kapcsolatokért, marketingért, nemzetközi ügyekért stb. felelős területeken
  •         programigazgató
  •         tanszékvezető és tanszékvezető-helyettes
  •         ágazati irányításában (EMMI) és a köztes szervezetekben (MAB, MRK, HÖOK stb.) betöltött pozíció.

A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben

A hallgató az elméleti képzés mellett gyakorlati tudást is szereznek. Ezt támogatja a II. félév végén egy szakmai gyakorlati projekt. A szakmai gyakorlat célja olyan jól elkülöníthető projekt-feladat elkészítése, amelynek elkészítéséhez a résztvevő hasznosítja a képzésen tanultakat, és amely a gyakorlatnak terepet adó szervezet számára szakmai feladatainak ellátása szempontjából hasznos, amelyhez a gyakorlati terepet adó szervezet munkáját a résztvevőnek meg kell ismernie, a szervezet munkatársaival együtt kell működnie, és amelynek tapasztalatai a szakdolgozat elkészítésében felhasználhatók.

A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték

A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték:

- Alapozó ismeretek (stratégiai menedzsment, finanszírozás, pénzügy és számvitel, felsőoktatási és k+f+i intézmények szervezeti jellemzői): 18 kredit

- Szakmai ismeretek: 36 kredit

 A szakdolgozat kreditértéke: 6 kredit

Évközi tanulmányi követelmények:

 A félév során a hallgatóknak a szemináriumi foglalkozásokon esettanulmányokat, gyakorlati feladatokat kell feldolgozniuk, szóbeli és/vagy írásbeli vizsgát tesznek, projektmunkákon dolgoznak.

  Vizsgakövetelmény:

 - A tárgyak gyakorlati jeggyel zárulnak, melynek teljesítésére a vizsgaidőszakban biztosítunk lehetőséget.

 - A záróvizsgára bocsátás feltételei:

· abszolutórium megszerzése

· a két bíráló által elfogadott diplomamunka.

 - A záróvizsga részei:

· a tantervben megjelölt ismereteket magába foglaló szóbeli vizsga,

· a diplomamunka sikeres megvédése

 Az értékelés módszere:

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 49. § (5) bekezdése szerint, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján, kreditátviteli eljárásban.

Felvételi elbeszélgetés

A felvétel motivációs levél és felvételi elbeszélgetés alapján történik.

A felvétel azok számára lehetséges, akik legalább két éves gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek felsőoktatási intézményben, kutatás-fejlesztési intézményben vagy ezzel kapcsolatos ágazatban.

Utolsó frissítés: 2017.12.01.